Léptél már be átfagyva egy kád forró vízbe? Kortyoltál már bele szomjúságtól kitikkadva egy pohár jeges teába?
Akkor pontosan tudod, miről beszélek.
Nagyon régi igazság, hogy csak azt tudjuk igazán értékelni, aminek a hiányát megszenvedtük.
Legtöbbünknek természetes a meleg lakás – amiért egy hajléktalan a fél karját odaadná. Nem tesz minket boldoggá, hogy nem kell éheznünk. És sokan vagyunk, akiknek ennél több is jutott. Biztos, hogy tudunk örülni neki?
Aki megtapasztalta a fenti mondás igazságát, talán könnyebben viseli az életben rendre előadódó hullámvölgyeket. Kell ahhoz pár elutasított álláspályázat, hogy aztán boldogan keljünk fel reggelente, amikor végre van állásunk. Kell néhány hamvába halt vállalkozásötlet, hogy még jobban értékeljük a szaporodó megrendeléseket, a szépen hízó bankszámlát. Az átmeneti kudarc perceiben erőt adhat a tudat, hogy a hiányra néha igenis szükségünk van.
Erőre pedig szükség van, mert a változáshoz nem elég bízni és hinni. Harcolni kell, tenni, tanulni.
Mindezt együtt könnyebb. Segítünk. Segítesz?
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: